Köntörfalak

Három karakter, három élet, és a sors, mely, mint személytelen negyedik szereplő, alakítja, fonja össze három ember életét, ebben a remekbe szabott kamaradrámából készült filmben. …………..

A történet egy férfi és egy nő véletlen találkozásával kezdődik, és a félszeg, esetlen mondatoknak, a kissé tétova párbeszédeknek és nem utolsó sorban a férfi karakternek köszönhetően egy jól sikerült romantikus vígjátéknak indul. A cselekmény akkor vesz éles fordulatot, amikor a többgyermekes, túlsúlyos pancser amorózó, addig-addig próbálkozik, míg el nem éri, hogy a nála utcahosszal jobb nő, felhívja a lakásába.

Már a lakás is igazi meglepetés, nem egy belvárosi bérház, mint gondolnánk, hanem egy trendi, high-tech cuccokkal megpakolt loft, ahol a lány a bátyjával él, aki hamarosan meg is érkezik, és a maga igen csak bunkó stílusával felpörgeti az eseményeket.
Ettől kezdve a cselekmény feszült hangulatban tekereg, és azon töprengünk, hogy az elhangzott állítások és vádak vajon igazak-e. Közben gyönyörű jelenetek zajlanak az éjszakai erkélyen. Majd, a szereplők hamarosan visszatérnek a szobába, és a történet rohamléptekkel folytatódik, a három karakter egyre pontosabban rajzolódik ki a szemünk előtt.

Ütközik a jelen a múlttal, súlyos vádak, új felismerések születnek az éjszaka folyamán, melyekkel a rendező csak apránként kis dózisban adagolva ismertet meg minket, hogy aztán lehulljon a lepel, ledőljenek a „köntör”falak, és a film legvégén a kihalt utca éjszakai csendjében hatalmasat szóljon a film csattanója……….

-via-